BLOGGER TEMPLATES - TWITTER BACKGROUNDS »

2009. november 1., vasárnap

Versek

Tudom, régen voltam, de most kicsit pótolok rajta. Pedig írkáltam én! Most néhány vers, még elég rövidek..


Köszönet érted

Tudod, ha te nem lennél,
most én se lennék,
s nélkülünk üres lenne a világ.
A legfontosabb, mit mondanom kéne
egyszerű, de összetett.

Köszönöm.
Hogy létezel.


Ez az Élet része

Mit tehetnék?
Ez benne van a pakliban.
Az élet változik, most véget ér a színdarab.
Kit hiszel, hogy barátod, lehet hogy majd hátbatámad,
s soha nem tudod meg, mit tettél,
hogy ezt kaptad.

De a barát csak egy példa.
Lehet, a családod lesz, ki orvul megszabadul tőled.
Nem tudhatod, hisz' ez is lehetséges.

Csalódhatsz. Ilyen az Élet.

Barátnő(i)mnek

Ha majd azt mondom, hogy elmegyek,
s kérdezem mi lesz veled,
válaszold azt: emlékezek.
A barátság szívünkben megmarad,
az élmények, s fényképek
majd mutatják kik voltunk,
s mivé lettünk,
ha már nem vagyunk együtt.

Ne feledd, én veled leszek,
még ha nem is vagyok melletted,
nézz egy csillagra, s gondolj közbe rám,
s együtt higyjük azt:

miénk a világ!

Itt az idő

Nehéz lesz ezt elhinned:
az idő eljött, el kell engedned.
A kislány mára felnőtt lett,
s élete talán boldog lesz.

Nem tehetsz semmit, csak engedd el,
még ha nem is teljesen.
Fogd meg néha kezét, hogy érezze,
még azért ott vagy mellette.


1 megjegyzés:

Zsófi írta...

Lilllaaaaaa.... Hát ezek gyönyörűek és meghatóak, mind az összes!
Csodás :D