BLOGGER TEMPLATES - TWITTER BACKGROUNDS »

2010. február 26., péntek

Tedd meg!

Ismét öldököltem, és hosszú kihagyás után írtam...mármint ide. Kicsit zavaros lehet, de most ilyen kedvemben voltam^^

-Miért kéne itt maradnom? Egyetlen okot mondj arra, miért maradjak életben! Akit szerettem, ott fekszik elvérezve a földön!

-Ostobaság amit művelsz! Csak mert elvesztetted őt, még vannak mások is rajta kívül! A barátaid! Mi még itt vagyunk!

-A mi időnk lejárt. Túl késő most már mindenhez. Ő halott, és ő volt a legfontosabb az életemben, a létezésben. Hányszor áldoztuk fel magunkat? Hányszor védtük meg, veszítettük el egymást? Most miattam halt meg. Mert meg akart óvni attól a személytől, aki rám támadott. És csak nyugodjak bele, hogy nincs többé?

-A múlt soha nem változik....

-Tisztában vagyok vele! De... ne csináld ezt, kérlek. Ne nehezítsd meg a dolgom. Üvöltözz inkább velem, tépj meg, pofozz fel, vagy akármit! Ez a nyugodt hangnem.. még inkább bosszant. Ölj meg!

-A legjobb barátom vagy, hogy ölhetnélek meg???? Hogy képzelted ezt az egészet? Hogy csak úgy „bedurcálsz”, amint a dolgok elkezdenek rosszabbodni? Vagy mi?

-”Bedurcálok”? „Dolgok elkezdenek rosszabbodni”? Nem látod, ami itt történt? Meghalt. Miattam. És azt hiszem elég sokat megtettünk már ezért a városért. Annyit megérdemlek, hogy döntsek a saját sorsomról!

-Nem veszed észre a többi embert körülötted? Akik szeretnek téged, bíznak benned, és számítanak rád! Annyira nehéz lenne másképp dönteni?

-Nem tudok másképp dönteni. És csak rám lehet számítani? Sok-sok éven keresztül, mindent elviseltünk! És itt a többes számon van a hangsúly. Nélküle nem ugyanaz, minden sokkal nehezebb, mintha egy sötétítő függönyön keresztül látnék mindent...és ez zavaró.. Soha nem leszek az, aki voltam. A szívem fele eltűnt.. Hagyj elmenni! Ha te nem teszed, megkérek mást, vagy megteszem egyedül! Képes vagyok rá.

-Ebben biztos vagyok. De másra nem tudnál támaszkodni? Megosztani mindazt, amit éveken keresztül vele osztottál meg? Ennyire lehetetlen?

-Te és én mások vagyunk. Szeretlek, mint barátot, de nem ugyanaz. Kérlek, értsd meg, és bocsásd meg ezt nekem.

-Nem tudlak megölni..eszedbe ne jusson..

-Ha kíváncsi lennék, megkérdezném kivel pantomimezel, a hátam mögött, de nem teszem, mert...

-NEEE!!!!!!!

-Kö...szö...nöm....


0 megjegyzés: